Egyik szobából a másikba..

Kis értelmi csevely, átkiabálva..:
- Sikerült?
- Micsoda??
- Nem hallom! Sikerült??
- Micsodaa??
- Mi???

Ahhaaa... :DDD

Új év, változás meg...

Hát... Ki tudja mi változás..
Az folyamatosan van. :DDD

El vagyok álltalában tünve, ezt haverom jellemezte is: Aranyóra... :DDD
No igen, van dolgom elég..
Megvolt egy kis kiruccanás is, meg ünneplések....
Ma temetés és konkrétan szarrá fagytam közben.. :S De illett elmenni, kész..
Hazaérve még kis hósöprés is várt rám, meg még lesz is.. :)

Nade..
Ünnepek jól teltek..
Karin azé legnagyobb adott ajándékom egy sima bejgli volt.. :)
Egyik ismerősnek aki folyton sütött nekünk, főleg Ebetanyukáéknak.. De most nem tud mert ő is kemó, sugár kombózik..
Igy sütöttem most neki én.. El is sírta magát csórikám, hogy rá még nem sütött senki és sokat nyomorgatott..
Na ennyit a nagy ajándékokról..
Nekem esett jól... ^^

Szilveszter meg nah... :DDD ;)

Még lesz némi kavarc, és mindig azt mondom aztán jobban ráérek neten is lenni, de folyton annyi dolgom van.. Ehh..

Azért most tetszett hazafele a szalmakalapban hólapátozó ember.. :DDDDD
Fene a formáját...

Boldog újévet.. :***

Boldogot... :)

"Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt:
egy ködbe olvadt álom és való,
ha hullt a hó az égből, porcukor volt,
s a porcukor az abroszon a hó."

K.D.

Azért tartsuk meg jó sokáig. ;)  

Motiváció...

Kit, mi motivál?
Életben, edzésben, munkában...

Csak ma szóba került..
Hogy engem mi hajt még edzeni.. Akár kemó alatt is..
Egy motivációm volt mindig...
Jobb legyek magamnál..
Ennyi...

Sosincs vége.. ^^ :DD

Merengő...

Általában nem foglalkozom vele..
De néha bevillan..
Hogy is lehetséges ez?
5 éve, hogy elment és még most is képtelen vagyok elfogadni..
Öregnél megértem, a természet rendje.. De nem volt öreg..
És nem ezt.. vártam volna..
Miután hányszor, de hányszor végig hallgattam hogy: "Minket nem lehet elpusztítani, minket nem lehet megállítani......"
És már nem él..
Néha bevillan..
És várom, hogy belép.. Hisz nem halhatott meg csak igy...
De..

Nem szoktam emberekhez ragaszkodni. aki megy az megy, aki marad az marad..
Sok barátommal évekig nem találkozom, nincs kontakt.. Nem is "hiányoznak"..
Ha tálálkozunk akkor ugyanott folytatjuk a beszélgetéseket, ugyanabban a hangnemben, mintha 1 órája nem találkoztunk volna..
Ez nálam már megszokott...

De a halál más.. Az végleges..
Velük mégha meg is szakad a kapcsolat.. Tudom, ha a sors ugy akarja összefutunk..
Ilyet sosem találtam véglegesnek..

Oh semmi.. Csak ma eszembe jutott...
R.I.P. bro... (felfogom valamikor? hmmm)

Kemény legény...

Amikor edzésen haver karkörzést csinál bemelegítésnél..
És kitör belőlem:
- Bammeg, te milyen extra mozdulatokra vagy képes....

De nem fáj.. :DDDD

Mi, hogy?

"Régen, amikor idősebb voltál nálam..."
He?
No igen, a family mindig mókás. ^^  :DDD